A történészek nagyon ráfeküdtek mostanság Debrecen történelmére: nemrég azt derítették ki, hogy az Egyetem sokkal régebbi, mint bárki gondolta volna, most pedig egy másik történelmi tévedésre derült fény.

„Új oklevelek és iratok kerültek elő, amikből megállapítható, hogy már Nagy Lajos is foglalkozott a kettes villamos tervével. A korabeli elképzelés szerint párhuzamosan két gödröt ástak volna, amikben suhan az erre a célra kialakított lovaskocsi. Sajnos a tervből nem lett semmi, mert a király inkább Halicsot foglalta el a pénzből.” –ismertetett minket a részletekkel Dr. Endre Ede, gyakorlott krikettnagymester.

Legközelebb a Mátyás, az Igazságos a király idejében írtak ki pályázatot a kettes villamos felépítésére 1455-ben, de 1487-ig nem sikerült érvényes tervet találni, ezért hagyták a csudába az egészet. Így a nagyszabású építkezés is feledésbe merült. A következő alkalommal egy 1795-ös országgyűlési felszólalásban említi meg gróf Adabányai Alajos Ferencz: „Azt beszélik, újra elő kívántatik venni a kettes villamos építésének ügylete. De kérdem én, honfitársaim, nem lenne-e ildomosabb, előbbre valóbb mindenekelőtt az egyes villamost elkészíttetni? S mondja meg nekem egy tanult collega: mi fán terem ez a villamos egyáltalán?”

Azóta gyakorlatilag minden évtizedben felmerült a megvalósítás gondolata, de valami mindig meghiúsította a tervet. 1875-ben majdnem elkezdték, de aztán mégsem, 1902-ben már valaki kiásott egy nagy gödröt, de inkább oda töltötték a Békás-tó vizét (amit addig egy csuporban őriztek), 1989-ben meg már épp elindult egy kamionnyi katona a Szovjetunióból, hogy megépítsék a kettes villamost, mert a magyarok csak ülnek rajta, de jött a rendszerváltás, és inkább hazamentek.

„A nemzedékünk feladata, hogy tanuljunk a múlt hibáiból. 2014-re már Debrecen minden lakója használhatja az átadott új villamosvonalat, Isten engem úgy segéljen” –nyilatkozta Kósa Lajos a hír kapcsán, de úgy érezzük, nem teljesen sikerült megértenie a dolgot.