Történelem szakos egyetemisták egyedülálló leleteket találtak a Debreceni Egyetem mínusz egyedik emeletén, ahol eddig csak szellemeket és száműzött színjátszókat sejtettek. Jármos Mendőc, az kutatás vezetője exkluzív részleteket osztott meg lapunkkal a katartikus élményről.

"Nagyon fejlett bronzkori civilizációról van szó a katakombákban talált leletek alapján, ami technológiailag és kulturálisan is megelőzte a korát. Például a használati tárgyak között találtunk Trabant-katalizátort, de a jelek szerint magát a Trabantot még nem ismerték. Harcmodorukra a katana használata volt jellemző, amit erre a célra kiadott katalógusokból rendelhettek az érdeklődök. Pénzügyek terén egyszerű népekről beszélünk, adózás tekintetében még nem ismerték se az EVA-t (egyszerűsített vállalkozói adó), sem az ÁFA-t (általános forgalmi adó), helyette mindenki KATA-t fizetett (kisadózó vállalkozások tételes adója), ami egy vállalkozói társadalom képét sejteti."

Ugyanakkor Mendőc rámutatott, hogy az élet feléjük sem volt fenékig tejfel: "Meglepően gyakori volt náluk a kataplexiás rosszullét, ami súlyosabb esetekben katatón állapotot eredményezhetett. Közepesen fejlett focikultúrájuk sajnos a nagyrészt védekezésre épülő catenaccio volt, a mérkőzéseken pedig nem ritkán az ember a saját hangját sem hallhatta a katak minden elnyomó kereplése miatt. Emellett a másik elterjed szórakozási forma a Catar Telepesei nevű társasjáték volt."

Keveset tudni egyelőre az istenhitről, de a keresési előzmények alapján kettős istenhitről beszélhetünk, a két isten pedig Sarkakata és Dobókata neveket viselte, egyikük a pusztítás, másikuk pedig a szépségversenyek istennője lehetett a régészek szerint.

Az még nem világos, hogy milyen kataklizma vethetett véget a virágzó civilizációnak, de a kutatók szerint a többen akár túl is élhette a katasztrófát, és dél, illetve kelet felé vándorolva ők alapíthatták Katafát, a Vas megyei települést, és Katart, az arab olajállamot.