Dr. Fazekas Sándor környezetvédelmi és vidékfejlesztési miniszter a mai napon jelentette be, hogy természetvédelmi területté nyilvánítja a debreceni Békás-tavat és környékét. Az indoklás szerint a lépésre a területen nagy számban őshonos egyetemista populáció érdekében volt szükség.

„Olyan édesek, ahogy próbálják elfelejteni, hogy jönnek a vizsgák.” –mondta könnyáztatta szemmel a miniszter. „Igazán megható, ahogy fittyet hánynak a növekvő árakra és pótdíjakra, amikkel szívatjuk őket, és csak pakolják ki a táskáikból a dobozos söröket rendületlen.” –osztotta meg velünk ezt a csodás természeti képet.

A Békás-tó emellett számos népszokásnak és hiedelemnek áll a középpontjában. Állítólag ha március első bulinapja után a hallgató meglátja a saját… nos, Vukját, akkor hosszú vizsgaidőszak várható. Vagy például húsvét másnapján éjfélkor aki belenéz a tóba, megpillanthatja a szerelmét, vagy azt a tanárt, aki először fogja megbuktatni.

„Szupppper, jobb lesz mint a Balcsi!” –kommentálta a döntést Mezes Lacyka, HÖK-tag, bizonytalan. „Én szeretek ott napozgatni, és ezentúl nem kell majd átadnom a helyem a wellness-nyugdíjasoknak, mint a buszon. Kéne.” –egészítette ki a nyilatkozatát, majd elcsodálkozott, hogy milyen gyenge lett ez a cikk.

„Nagyon sajnáljuk.” –vett váratlan fordulatot a cikk, amikor Lacyka kérdőre vonta a főszerkesztőnket. „Nagy a nyomás rajtunk, a kiadó is állandóan hívogat, meg a Providence Bank is, és hát le vagyunk égve.” –próbálta megmagyarázni a megmagyarázhatatlant, felrúgva olyan alapvető összefüggéseket, mint például az ok-okozati.